Az erdő a bizonyíték: mit árulnak el az adatok az arGrow-ról

 

Bárki számára, aki valaha is ültetett már fát, a türelem elengedhetetlen része a folyamatnak. Évekig kell várni, hogy meggyökerezzen-e, évtizedekig pedig, hogy megterjedjen-e. De még ennyi türelem mellett is van egy dolog, ami bosszantóan kiszámíthatatlan marad: hogy a fiatal fák valójában milyen jól élik túl az első éveiket az erdőben.

Észak-Európa újratelepítési programjaiban, ahol minden évszakban több millió fenyő-, lucfenyő- és nyírfa-csemetét ültetnek el, a túlélési arány és a növekedés terén elért apró javulások idővel hatalmas különbségeket jelenthetnek. Ez ösztönözte az arGrow kifejlesztését – egy új, arginin-alapú nitrogénműtrágya, amelyet nem a növekedés fokozására terveztek további tápanyag-bevitellel, hanem arra, hogy minden egyes molekula számít.

És miután több évnyi terepi adatot gyűjtöttek Svédországból és Finnországból, az eredmények végre magukért beszélnek.

🌱 A hagyományos nitrogénnel kapcsolatos probléma

Manapság az erdészeti palántákat többnyire nitrát- vagy ammóniumalapú műtrágyákkal táplálják. Ezek gyorsan hatnak, de nem hatékonyan. A Skogforsk által végzett tanulmány (Hannerz & Rosenberg, 2001) szerint az így kijuttatott nitrogénnek csupán körülbelül a fele kerül felvételre a növények által. A többi a talajba és a vízbe szivárog, ami hozzájárul a tápanyagveszteséghez, és a legrosszabb esetben a közeli vízfolyások eutrofizációjához.

A Svéd Mezőgazdasági Tudományegyetem (SLU) kutatói közelebbről is megvizsgálták ennek a jelenségnek a fiziológiai hátterét. Egy mérföldkőnek számító tanulmányban Torgny Näsholm, aki egyben az Arevo technológiai igazgatója és alapítója is, valamint Jonas Öhlund (2002) kimutatták , hogy a tűlevelű palánták körülbelül 80 százalékos hatékonysággal képesek felszívni a nitrogént szerves formában – konkrétan arginin aminosavként – , szemben az ásványi műtrágyák 50 százalékos hatékonyságával.

Ez a felfedezés az Arevo technológiájának tudományos alapját képezte. Ha a fák közvetlenül fel tudnák venni az arginint, akkor az erdészek hatékonyabban tudnák táplálni őket, kevesebb hulladékkal és a környező ökoszisztémára gyakorolt kisebb kockázattal.

A kísérleti parcellától az igazi erdőig

Az arGrow első nagyszabású alkalmazásai 2018 körül kezdődtek svéd erdészeti vállalatoknál. Azóta Svédországban és Finnországban több mint 700 millió palántát trágyáztak ezzel a technológiával.

Svédországi terepi eredmények

A fenyő (Pinus sylvestris) és a lucfenyő (Picea abies) állományokban a számok változatlanok maradtak:

• +39 százalékkal nagyobb szármennyiség öt év elteltével

• +8 százalékkal magasabb túlélési arány három év elteltével

• Gyorsabb átmérőnövekedés, a fenyőzsizsik ellen védett méret elérése (> 10 mm) a kontrollcsoportnál korábban

Finnországi terepi adatok: tartós növekedés

Finnországban az Uusimaa Erdőgazdálkodási Egyesület és a Metsuritrio által végzett független kísérletek során több évszakon át figyelemmel kísérték mind a lucfenyőt, mind a nyírfát.

Fenyő (Picea abies)

Öt év elteltével az arGrow-val kezelt lucfenyőcsemeték éves növekedése átlagosan 38,6 cm volt, szemben a kezeletlen kontrollcsoport 21,1 cm-es értékével – ez 83 százalékos javulást jelent. Már az első évad után is észrevehetően fejlettebb volt a gyökérzetük, ami egyértelmű előnyt jelentett a növények számára a szezon elején.

Nyír (Betula pendula, Rauduskoivu)

Az ezüstnyír esetében hasonló tendencia volt megfigyelhető. 18 hónap alatt az arGrow-kezelésű növények 31 százalékkal magasabbra nőttek, és 48 százalékkal vastagabb szárat fejlesztettek ki, mint a kontrollcsoport növényei. 30 hónap elteltével is megőrizték 24 százalékos magasság- és 37 százalékos átmérőbeli előnyüket.

A kísérletet végző finn erdészek egyértelműen így fogalmazták meg a különbséget:

„Azok a növények, amelyek arGrow-val lettek kezelve, az első termesztési időszak után lényegesen gyorsabban fejlesztettek ki finom gyökereket, és ellenállóbbak voltak.”
— Anna, Ella és Jari Hautaviita, Metsuritrio

Ezek nem laboratóriumi eredmények – hanem olyan közönséges erdei talajból származnak, amely ugyanolyan csapadéknak, hőmérséklet-ingadozásoknak és ültetési gyakorlatoknak van kitéve, mint a régió bármely más erdőállománya.

A növekedésen túlmutató hatékonyság

Az előnyök nem csupán a vastagabb szárakban merülnek ki. Mivel az arginin pozitív töltésű, a talajrészecskékhez kötődik, és nem mosódik ki. A terepi mérések szerint a nitrogénkiválás 40–95 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos ásványi műtrágyák esetében.

Ugyanazon a talajon a mikrobiális aktivitás változatlan marad vagy növekszik, ami arra utal, hogy az arGrow nem zavarja meg a biológiai sokféleséget, sőt, valójában elősegítheti azoknak a hasznos gombáknak és baktériumoknak a szaporodását, amelyekre a fák táplálékfelvételéhez támaszkodnak.

A gyakorlatban ez tisztább lefolyóvizet, egészségesebb talajt és olyan palántákat jelent, amelyeknek az erőteljes növekedéséhez nincs szükségük folyamatos műtrágyázásra.

Az előny mögött álló biológia

Az arginin nem csupán nitrogénszállító anyag. A növényekben a nitrogén tárolási és szállítási formájaként működik, és könnyen mobilizálható, amikor a növénynek a legnagyobb szüksége van rá – például a gyökér és a hajtás korai fejlődési szakaszában. Ha ültetéskor juttatják a növénybe, elősegíti a finomgyökerek és a mikorrhiza kialakulását, amelyek később a víz- és tápanyagfelvételt biztosítják.

Mivel a nitrogén nem oldott állapotban lebeg a talajban, hanem szerves formában kötődik a talaj-gyökérrendszerben, a fák még a kezelés után hosszú ideig élvezik annak jótékony hatását. Ez magyarázza, hogy a kísérleti parcellák növekedése a kezelés után is több éven át eltérő tendenciát mutat.

Mit jelent ez az erdőgazdálkodás jövője szempontjából

Az erdészek és a földtulajdonosok számára ezek az eredmények egy egyszerű, de hatékony irányváltásra utalnak: kevesebb műtrágya, több erdő.
Az arGrow nem a terméshozam növelése érdekében fokozza a ráfordításokat, hanem a hatékonyság javítására összpontosít – elősegítve a fák, a talaj és az ökoszisztéma közötti egyensúlyt.

A politikai döntéshozók és az éghajlatvédelmi programok számára a következmények ugyanolyan jelentősek. A nitrogénveszteség csökkenése az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklődését, az eutrofizáció visszaszorulását, valamint a gyorsabban növekvő, hosszabb élettartamú erdők által biztosított jobb szén-dioxid-megkötést jelenti.

És azoknak közülünk, akik figyelemmel kísérjük ezeknek az erdőknek a növekedését – Umeåtól Uusimaáig –, ez arra emlékeztet, hogy az erdőgazdálkodás terén az innováció nem mindig jelenti a csúcstechnológiát. Néha elég, ha kicsit jobban megértjük a biológiát, és a többit az erdőre bízzuk.

Hivatkozások

• Öhlund, J. és Näsholm, T. (2002) – Alacsony nitrogénveszteség egy új nitrogénforrás alkalmazásával tűlevelű palánták termesztésénél, Umeå Növénytudományi Központ, SLU.
• Hannerz, M. és Rosenberg, O. (2001) – Tápanyagfelhasználás és kimosódás a növénytermesztésben, Skogforsk-jelentés, 2001. augusztus 30.
• Az Arevo belső terepi adatai (2018–2025) – A svédországi és finnországi kísérletek az EN Forest 2025 adatbázisban szerepelnek – A munka folyamatban van.
• Vásárlói visszajelzések: Holmen Skog; Metsuritrio; Uusimaa Erdőgazdálkodási Egyesület.
• Záró gondolat:Az erdőnek nincs szüksége arra, hogy siettessük a növekedését – csupán arra van szüksége, hogy megértsük, hogyan növekszik. És ha a svédországi és finnországi adatokból lehet következtetni, az arGrow pontosan ebben segít az erdészeknek.